E blog Nyájas Olvasóinak nyilván már feltűnt, hogy témák után kutatva szívesen válogatok a múlt kincsei között. Így volt Zóráddal, akinek születése, Winnetouval, ahol a szerző a halálának századik évfordulója adta az apropót, így Fazekas Attila négy évtizeddel ez előtti pályakezdésével vagy éppen a Csillagok háborúja magyar képregény-változatának elkészülte harmincadik évfordulójával. Augusztus 16-át ünnepi kalendáriumomban piros betű jelzi: 1962-ben ezen a napon született meg „a” Beatles, új dobosuk csatlakozásával ekkor állt össze először a halhatatlanná vált liverpooli csapat: Paul McCartney, John Lennon, George Harrison és persze Ringo Starr. 2013 és 2014 is emlékezés jegyében telt: az ismeretlen liverpooli bandából világsztár lett, s szinte minden napra esett, esik valami jelentős esemény, koncertfellépés, lemez, más évforduló.
Jó ötven éve, a hamburgi Star-Club
színpadán: a doboknál
ekkor (1962 tavasza) még Pete Best ült – őt váltotta fel
a csapat
Liverpool legjobb dobosával, aki történetesen
egy másik bandával
ugyancsak Hamburgban zenélt.
 |
| Itt érte a bandát a hír, hogy rövidesen lemez próbafelvételre várják őket az EMI stúdiójában |
És hát egy elkötelezett rajongónak mi más jutna eszébe ezekről az évfordulókról? Persze, hogy
a képregény. Mert a Beatles, mint a XX. századi tömegkultúra oly sok területén,
a képregényben is megjelent: a csapat hallatlan népszerűségét a képregény-kiadók
is igyekeztek kihasználni – mint ahogy a csapat menedzserei is örömmel éltek a
képregényes olvasóközönség felé való nyitás lehetőségével.
Élő felvétel 1962. augusztus 22-én a
liverpooli Cavern klubban.
A doboknál Ringo. Ez az első
felvétel, mely az új felállásban
a csapatról készült.
a csapatról készült.
 |
Ami nem látszik, s amiről
a képregény is hallgat: a klub törzsközönsége kezdetben nagyon
utálta Ringot,
az elégedetlen tömegek Pete-et akarták vissza kapni
– s ennek bizony hangot is
adtak.
|
1962. szeptemberében a csapattal
elkészült az első igazi lemezfelvétel, s rövidesen piacra került a Love Me
Do. Ma már nehéz elhinni, hogy nehéz csatákat kellett vívni azért,
egyáltalán hajlandó legyen lejátszani valamelyik rádió. Az áttörést a Please
Please Me és a televíziós szereplés hozta meg. Aztán kezdetét vette egy
példátlanul sikeres koncertturné, majd jött az első nagylemez, amelynek anyagát
581 perc alatt vették fel. Néhány évvel később már volt olyan album, amin majd
fél évig dolgoztak a fiúk…
Kérlek, kényeztess - a dal meghozta a zenekar számára az áttörést
A She Loves You-ra már
megjelenés előtt 235 000 előzetes rendelés futott – és a brit sajtó immár
hangosan és féktelenül ünnepelte az új nemzeti csodát. A következő kislemez, az
I Want To Hold Your Hand már több, mint egymillió előrendelést hozott.
Beatle-mánia, 1963 - koncerten...
 |
| ... és képregényben. |
A
lemezeladások adatai és a csapat népszerűsége az égbe szöktek - elkezdődött a
beatle-mánia, mely rövidesen átterjedt az Egyesült Államokra is. Az USÁ-ba az egyik legnépszerűbb
televíziós műsor, az Ed Sullivan Show – jól megfizetett - vendégekét
érkezett a csapat.
 |
| Érkezés New York-ba |
Amíg a Beatles képernyőn volt az
Ed Sullivan Show-ban,
a nagyvárosi bűncselekmények szüneteltek –
ezt később a
rendőrségi statisztikák mutatták ki.
 |
| Első fellépésüket hetvennégy millió amerikai (az összlakosság harmada) látta… |
Két hét múlva már a banda világsztárként tért vissza Londonba, ahol márciusban elkezdődtek első filmjük forgatási munkálatai. A Beatles végelegesen a slágerlistákra költözött: volt olyan, hogy a Billboard 100-as listáján a 11 Beatles-lemez versengett, köztük s természetesen az első négy helyet is ezek foglalták el.
Beatles Round The World - a helyszín Melborune, az időpont: 1964. júliusa
Az első világ körüli
turné, majd a film bemutatója… A csapat beérkezett: oda jutott, ahova kezdettől
el szerettek volna jutni – a legflancosabb csúcsok legcsúcsára.
Egy nehéz nap éjszakája… Bár a
film csak játék volt, fikció,
a valóságban a rajongók tízezrei pontosan úgy
viselkedtek,
ahogy azt a mozi bemutatta
A hatvanas évek derekától milliós
példányszámban fogyó lemezek mellett gyorsan feltűntek a Beatlesről szóló, a
csapat jóváhagyásával készülő könyvek is: a Dell 64-ben Az egy nehéz
nap éjszakája, 65-ben a Help! „hivatalos” kiadványával, a Lancer
a Beatle Book-al örvendeztette meg olvasóit. Aztán – megszámlálhatatlanul
– jöttek az együttes pályafutását bemutató biográfiák – mi itt, Magyarországon
elsősorban Ungvári Tamás nagyszerűen megírt Beatles Bibliájának
kiadásait forgattuk rongyosra.
S bizony a Dell Comics
kiadásában már 1964. szeptemberében megjelent az első, a Beatles üstökösszerű pályafutását bemutató képregény-füzet is. A
rajzokat Joe Sinnott, egy 1926-ban született, s – Istennek hála – ma is
élő, és jó egészségnek örvendő képregény-rajzoló készítette , aki a Marvel igen sok
sorozatában (Amerika kapitánytól a Bosszúállókon át Thor-ig)
készített a klasszikus korszakban remekbe szabott oldalakat, címlapokat – igazán
híressé azonban a Jack Kirby-történetek ceruza-rajzainak elkészítésével
vált.
Sinnott nagy súlyt helyezett
arra, hogy a képregény figurái valóban hasonlítsanak a Beatles-fiúkra, s ezt
sikerült is. Az oldalak nem túlzsúfoltak, 3-4, viszonylag nagy képkockánál
többet ez az „életszerű” ábrázolási mód nem is bírt volna el. Egy, az együttesről
szóló rövid felvezetés után a négy fiú életének fő állomásait mutatja be: ahol
ezek az utak találkoznak, lényegében ott kezdődik a Beatles története. A
történet a Beatles (első) amerikai útjánál ér véget – a valóságban (és a
további képregényekben) azonban szerencsére még folytatódott…
1965: a csapat - no nem művészi, „csak" az angol gazdaság
érdekében kifejtett- tevékenységét a királynő a Brit Birodalom
Tagja (M. B. E.)
érdemrend adományozásával ismeri el
A Beatles „vendégsztárként” számos egyéb kiadványban, képregény-füzetben is szerepelt. 1964-ben Superman spanjának, Jimmy Olsonnak világában tör ki a Beatle-mánia, de címlapra kerülnek a fiúk az Archie Comics Nevessünk! sorozatának egy füzetében, majd a Charlton Comics My Little Margie-sorozatában is. A Beatles több képregény-univerzumba is „meghívást” kapott: a Marvel először 1965-ben szerepeltette csapatot a Strange Tales márciusi számában.
Sokszor csak a címlapra tették ki
az együttes képét, s ezt jobb esetben
valahol a füzetben még egy rövid cikk, híradás egészítette ki - de már ez elég
volt ahhoz, hogy az eladást megsokszorozza. Aztán elkészültek az első paródiák
is… A Beatles körül kialakult mánia, a „márka” értékesítését célzó ügyes üzletpolitika dollár- és
font milliókat hozott, különösen az Egyesült Államokban – egy rossz szerződés
miatt azonban ebből a pénzből az első években meglehetősen kevés jutott el
magukhoz a zenészekhez.
1966-ban aztán eljött a nagy
találkozás ideje: a Beatles (ha nem is saját nevén) immár a képregény egyik
szupersztárjával, Batmannal került egy történetbe. A DC Comics
Batman-füzeteinek 222. számában megjelent mesét Frank Robbins írta, a
rajzokat Irv Novick (1916-2004), és Dick Giordano (1932-2010)
készítette.
 |
| A történetbeli Cartwright elleni fenyegetés Batman „gazdasági fedőszervének”, a Wayne Enterprises-nek érdekeit is sérti, mely a az együttes gothami lemez kiadójának egyik fő tulajdonosa |
Novick a DC egyik nagy tudású
veteránja volt, akinek erőteljes, szép kihúzó stílusa hosszú időn át
meghatározta a Superman és Batman történetek látványvilágát, Giordano pedig
később szerkesztőként, majd a DC egyik kiadói igazgatójaként folytatta (s ebben
a minőségben aztán sikerült is kivívnia a szakma jelentős részének utálatát).
 |
| A zenekar, itt még nagy egyetértésben… Vajon kinek a kiesésével válik trióvá a négy fős zenészcsapat? |
A „Halott, míg élőnek nem bizonyul” mottójú történetben a Gothamba érkező csapat nem saját
nevén szerepel. A cselekmény központjában egy nyomozás áll: valaki az
együttesből halálos fenyegetést kap. Batman és hű segítőtársai
nyomozásba kezdenek, melynek során leleplezik a tettest – hogy ki, az maradjon
titok (lehet, hogy egyszer ebből is lesz még magyar kiadás), minden esetre a
négy tagú zenekar onnantól trióként folytatja tovább… A történet szereplői többé-kevésbé
hasonlítanak a Beatlesre, a stílusváltás után jellemzővé vált, új
sújtásos-dolmányos imidzs még rá is erősít erre a hatásra – az olvasók pedig
remekül vették az „áthallásokat”.
A rajzfilmsorozat első epizódja
egy másik nehéz nap
másik éjszakájáról szól…
1965-ben a Beatles megjelent a
rajzfilmek világában: a King Features hatvan részes animációs sorozatot
készített a csapat (és zenéje) „főszereplésével”, s hozzájárulásukat adták egy
később elkészítendő egész estés mozifilmhez is. Sajátos módon a rajzfilmek
alapján nem készült képregény, bár a sorozatot mindenütt nagy sikerrel
játszották. 1968-ban aztán jött a Sárga tengeralattjáró, a mozifilm,
amit a Beatles-fiúk nem nagyon szorgalmaztak – igaz, négy dal elkészítésén túl
a produkcióban sem kellett szerepet vállalniuk.
Az animációs film látványvilága
elsőként a Western Publishing fantáziáját mozgatta meg, akik gyorsan le is
kötötték a képregényes változat jogát. Heinz Edelmann (1934-2009) pszichedelekius ihletettségű látványvilága
alapján a képregény-változatot Bill Morrison készítette.
Morrison 19 évvel később aztán közre adta a történet „alkotói” változatát is,
ahol számos oldalpárt mívesebb, kifejezőbb munkákra cserélt. Furcsa történet ez, hisz maga a film is
valahol a harsány, karikaturisztikus comics világából táplálkozott – és végül,
áttételeken keresztül oda is tért vissza.
A csapat pályafutását bemutató
képregény aztán már az együttes feloszlását követően látott napvilágot: ez volt
a Marvel 1978-ban megjelentetett, legendás A Beatles története. A 66
lapos kiadványt - mert nem csak a képregény volt olvasható benne, de egy
amerikai diszkográfia, s a pályakép szöveges, sok fényképpel ellátott
összefoglalója is - David Anthony Kraft szerkesztette, s ő írta a
szövegkönyvet is. A rajzokat George Perez (sz. 1954) és Klaus Janson
készítette, a színezés Petra Goldberg munkáját dicséri.
 |
| Kezdetek... |
A Puerto Rico-ban született Perez
stílusa elsősorban a Rip Kirby képregények hatása alatt alakult ki: a Bosszúállókkal
kezdett, de a Beatles… volt az első nagyobb munkája. A nyolcvanas
években folytatta a Marvelnek a Bosszúállók rajzolását, elsősorban a DC
számára dolgozott: a Teen Titans, majd a Wonder Woman sorozat
igen sok színvonalas füzetét jegyezte. A német születésű Klaus Janson
(1952) is mindkét nagy kiadónak dolgozott: a hetvenes években Dick Girodano
asszisztenseként tevékenykedett, majd Buscema mellett dolgozott a
Defenders-sorozat kihúzójaként, később Frank Millerrel alkottak erős
párost. Több szakmai módszertani kézikönyv szerzője, melyeket magam is
haszonnal forgatok. Ma a rajzolás mellett képregény rajzoló mesterséget oktat
New York-ban. Petra Goldberg a hetvenes évek elejétől dolgozik
kifestőként: számtalan munkája közül a Star Wars-sorozat néhány igazán
emlékezetes darabja emelkedik ki. A sztori híven követi az együttes történetét, a karakterek élők és pont kellő mértékben hasonlítanak a
valós szereplőkhöz. A plánok ugyanakkor sokszor nagyon „marvelesre” sikerülnek, igen jó
rajzok keverednek csapnivalóan rosszakkal – főleg a Let it Be-vel
végződő történet utolsó oldalai sikerültek igen csúnyácskára.
Hey Jude
Szomorú dal egy zenekartól, amely
lassan elindul lefele a csúcsok csúcsáról
A Beatles képregényes pályafutása
aztán a nyolcvanas-kilencvenes években is folytatódott. 1991-92-ben a Personality
Comics jelentette meg a négy fiú életrajzát, kisebb kiadók pedig több, az
együttes pályaképét bemutató, jól-rosszul megrajzolt történetet. 1994-ben még a
Barbie füzetekben is vendégszerepelt a csapat.
A hazai képregényben hányattatottabb sors jutott nekik: magyar alkotókként először (és azt hiszem, mindez idáig utoljára is) Cs. Horváth és Zórád „tették be” őket a Roberto és Julika-sorozat A fehér ördög cimborái című epizódjába… Az évforduló mindazonáltal jó alkalmat adott arra, hogy a Beatles fél évszázaddal ez előtt kezdődött történetét néhány jellemző pillanat kiragadásával áttekintsük – s a régi idők képei mellett a régi dalokat is felidézzük kicsit…
A hazai képregényben hányattatottabb sors jutott nekik: magyar alkotókként először (és azt hiszem, mindez idáig utoljára is) Cs. Horváth és Zórád „tették be” őket a Roberto és Julika-sorozat A fehér ördög cimborái című epizódjába… Az évforduló mindazonáltal jó alkalmat adott arra, hogy a Beatles fél évszázaddal ez előtt kezdődött történetét néhány jellemző pillanat kiragadásával áttekintsük – s a régi idők képei mellett a régi dalokat is felidézzük kicsit…
